Miből lesz a nyugdíj?
A nyugdíjpénztár olyan, külön törvényben szabályozott önszerveződő intézmény, amely lehetőséget teremt tagjai számára, hogy aktív éveik alatt, aktív éveik jövedelméből, biztonságos és hatékony módon előtakarékoskodjanak nyugdíjas éveikre. A pénztári rendszer a nyugdíjellátás biztosításának egyre inkább terjedő módja a világon.
A nyugdíjpénztári tagok éveken, évtizedeken át rendszeresen befizetnek a pénztárba egy meghatározott összeget, majd a nyugdíjkorhatár elérését követően különböző nyugdíjszolgáltatásokban részesülnek a pénztártól. Az állami nyugdíjjal ellentétben a kifizetések fedezetéül a tag által befizetett összegek és azok hozamai szolgálnak, tehát a tagok saját maguk gondoskodnak nyugdíjukról. A pénztár intézménye azt teszi lehetővé, hogy ezt a nyugdíjcélú vagyonfölhalmozást a tag jog által védve, szervezetten és gazdaságosan vigye véghez.
Az 1998. január 1-jétől életbe lépő nyugdíjrendszert 3 pillérű rendszernek is szokták nevezni. A nyugdíjak első pillérének minden esetben az állami nyugdíj számít. Az ún. magánnyugdíjpénztárak (továbbiakban kötelező- vagy magánpénztárak) alkotják a jövőbeni nyugdíjak második, az öngondoskodásnak nevezett nyugdíjcélú megtakarítások pedig a harmadik pillérét (önkéntes nyugdíjpénztár, biztosítás, más megtakarítás stb.)
A magyar nyugdíjrendszer
Magyarországon az úgynevezett hárompilléres nyugdíjrendszer van érvényben.
Ennek alkotóelemei:
- az első pillér: A magyar nyugdíjrendszer első pillére a már eddig is működő TB rendszer. Ez a pillér a kötelező járulékfizetésen alapul. Az első pillér részesei a nyugdíjasok, az aktív népesség azon tagjai, akik nem tagjai magánnyugdíjpénztárnak, valamint azok is, akik a vegyes (TB és magán) nyugdíjrendszert választották.
- a második pillér: A magánnyugdíjpénztárak képezik a magyar nyugdíjrendszer második pillérét. Akik tagjaivá válnak a második pillérnek, azok automatikusan a vegyes nyugdíjrendszerbe kerülnek: a kötelező egyéni nyugdíjjárulékuk megoszlik a TB és az általuk választott magánnyugdíjpénztár között.
- a harmadik pillér: Az önkéntes nyugdíjpénztárak alkotják nyugdíjrendszerünk harmadik pillérét. Az önkéntes pénztárak tagjaik befizetéseit befektetik, s a felhalmozott tőkéjük szolgál majd kiegészítő nyugdíjuk fedezeteként. A belépést az állam adókedvezményekkel ösztönzi.
Mi a magánnyugdíjpénztár?
A társadalombiztosítási nyugdíjat részben helyettesítő, a magányugdíj fedezetére kötelező járulékot, azaz a tagdíjat gyűjtő és azt befektető, a befizetéseket és a hozamokat egyéni számlán jóváíró, a nyugdíjkorhatár elérésekor nyugdíjszolgáltatást nyújtó, arról gondoskodó és az önkormányzatiság elvén működő, azaz a tagok tulajdonában lévő intézmény.
Tehát az állami nyugdíjjal ellentétben - ahol a nyugdíj összeg számításának módszerét a nyugdíjbavonulás időpontjában hatályos jogszabályi előírások határozzák meg - a nyugdíjpénztárakban a kifizetések fedezetéül a tag által befizetett összegek és azok hozamai szolgálnak, tehát a tagok saját maguk gondoskodnak nyugdíjuk ezen részéről.
A magánnyugdíjpénztár kasszájába befizetett tagdíjak befektetésre kerülnek, és hozamok révén gyarapodnak. A hozamok nagyságát meghatározza az is, hogy különböző összetételű portfóliós csomagok, különböző kockázati besorolással állnak a tagok rendelkezésére. A magánnyugdíjpénztári tagság kedvező lehet bárki számára, amennyiben jól választ pénztárat és a számára legmegfelelőbb portfóliós csomagba fekteti pénzét. Ezzel megteremtődik egy szilárd alap a nyugdíjas évekre, amellyel kiegészítve az állami nyugdíjat, a magánnyugdíjpénztár tagok nagyobb anyagi biztonságban tudhatják magukat
Vajon elég lesz-e nyugdíjas éveinkre a korábban évtizedekig megfizetett nyugdíjunk, vagy ez nem garancia arra, hogy ne kelljen nélkülöznünk hajlott korunkban, nyugdíjas éveinkben??
Nézzük meg részletesen:
Amit az állami nyugdíjalapba fizetünk, azt a pénzt a jelenlegi nyugdíjasok kapják meg. Ez nem azt jelenti, hogy elveszik a pénzünket és másnak adják, hanem azt, hogy a társadalomban már nem aktív emberek, vagyis nyugdíjasok számára a társadalom aktív tagjai adják össze a pénzt, vagyis a fiatalok nyugdíjbefizetéséből kapják nyugdíjukat az „öregek”.
Emellett ha megfigyeljük a statisztikákat, megállapíthatjuk, hogy jelentős a változás az aktív és inaktív dolgozók számában. Míg az aktív dolgozók száma folyamatosan csökken, addig az inaktív dolgozók (nyugdíjasok száma) arányaiban növekszik.
De vajon hogyan állapítják majd meg, hogy mennyi lesz a nyugdíjam?
A nyugdíjas nyugdíjának megállapításához, az alapjául szolgáló, ténylegesen bevallott jövedelmét és a ténylegesen ledolgozott évek számát veszik figyelembe. Ma a bevallott jövedelmek kb. egyharmada minimálbér. Ezen kívül rengeteg embernek egyáltalán nincs bevallott jövedelme, vagyis semmi járulékot nem fizetnek utána. Ahhoz, hogy nyugdíjat kapjunk, minimum 20 ledolgozott évre és járulékfizetésre van szükség, egyébként csak résznyugdíjra lehetünk jogosultak, vagy szociális támogatásból szenvedhetünk nyugdíjas korunkban.
Összegezve, egyre kevesebb aktív kereső által egyre kevesebb járulék kerül befizetésre, és ebből kell az államnak megoldani az egyre több nyugdíjas nyugdíjának a kifizetését.,
A mai társadalombiztosítási szabályokat akkor találták ki, amikor jóval többen dolgoztak bejelentett munkaviszonyban, és jóval kevesebben élték meg a nyugdíjas éveiket.
Bárhogyan alakulnak a törvények, bárhogyan módosul a nyugdíj rendszer, az öngondoskodás a legfontosabb !!!
Mindenkinek fontos a nyugodt és harmonikus öregkor, biztos anyagi háttér, ezért talán az sem mindegy, hogy hol és milyen feltételek mellett kerül megalapozásra ennek a biztosítása.
Mivel mindenki felelősségteljesen akar dönteni, így érdemes átgondolt döntést hozni. Sok minden befolyásolhatja azt, hogy milyen lépésre szánja el magát, még az is, hogy hány éves, hány éve van hátra a nyugdíjig, mióta pénztártag, mekkora jövedelemmel rendelkezik. Mind-mind egy-egy érv mellette, vagy ellene, melyet érdemes számításba venni egy döntés meghozatala előtt.
Kötelező Magán nyugdíjpénztár a második pillér...
Mire számíthatunk nyugdíjas éveinkben?
Már most érdemes nyugdíjas éveimre gondolnom?
Relatív, hogy kinek mennyire van messze a nyugdíj, de minél előbb gondolunk nyugdíjas éveinkre, annál élvezhetőbbé tehetjük saját nyugdíjas éveinket. Mi munkavállalók sokszor nem vagyunk tisztában azokkal a kérdésekkel, hogy milyen módon tudunk gondoskodni nyugdíjas éveikről, illetve melyik nyugdíjpénztár milyen lehetőségeket kínál. Célunk, hogy megismertessük Önnel a nyugdíj előtakarékosságot. Sokan még azzal sincsenek tisztában, hogy nyugdíjpénztár tagok e, vagy mely nyugdíjpénztárba kerül a járulékuk.
Mit kell tennem, hogy nekem is kényelmes nyugdíjas éveim legyenek?
Mivel az állami nyugdíjrendszer már napjainkban sem képes finanszírozni a nyugdíjakat, a magánnyugdíjpénztár helyes megválasztása elengedhetetlen.
A 2 legnagyobb hiba, amit a legtöbben nyugdíjukkal kapcsolatban elkövetnek
-
Nem törődnek a kötelező magánnyugdíjpénztárba befizetett pénzükkel. 1998-tól létezik a magánnyugdíjpénztári rendszer, kezdetben választható, 2003-tól a pályakezdők számára kötelező belépéssel. A magánnyugdíjpénztári tagok bruttó bérük 8%-át fizetik be rendszeresen. Ezt az összeget a munkáltató vonja le és utalja át. Kevesen tudják, hogy lehetőségük van a maggánnyugdíjpénztári befizetéseikkel törődni, befektetésüket menedzselni, nagyobb hozamokra szert tenni. Mindenkinek lehetősége van magánnyugdíjpénztárat váltani. A pénztárak közzéteszik befektetési politikájukat, a PSZÁF pedig évről évre közzéteszi a pénztárak hozamait. 2007-től lehetőségként, 2009-től kötelezően be kell vezetniük a pénztáraknak az ún. választható portfóliós rendszert, ahol a tagok tulajdonképpen maguk választják meg, hogy pénzüket mibe fektessék, így közvetve befolyásuk van a hozamokra is. Egy jól teljesítő pénztár kiválasztásával és egy megfelelő portfólió-összeállítással jelentős eredmény érhető el: csak 1%-kal magasabb hozamot produkáló pénztár, 40 év alatt 25%-kal magasabb privátnyugdíjat jelent Önnek egyetlen fillér többletköltség nélkül!
-
Nem törődnek az önkéntes nyugdíjpénztárba befizetett pénzükkel. Az önkéntes nyugdíjpénztár befizetések forrása nagyrészt munkáltatói hozzájárulás, így a tagok többsége nem érzi magáénak a pénztárban lévő pénzét és így nem is törődik vele. Az önkéntes nyugdíjpénztárak a kötelező magánnyugdíjpénztárakkal megegyezően tőkeképzési elven működnek: a befolyt tagdíjat ugyanúgy befektetik a pénzpiacon és a hozamot jóváírják. A tagoknak ebben az esetben is lehetőségük van pénztárat váltani illetve a választható portfóliós rendszer segítségével befolyásolni tőkéjük hozamát. Ebből következően az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében is igaz, hogy egy jó választással, többletköltség nélkül jelentősen emelheti privát nyugdíját.
Fontos tehát, hogy tisztában legyünk mind a kötelező magánnyugdíjpénztár mind az önkéntes magánnyugdíjpénztár előnyeivel, megkötésének feltételeivel, hiszen saját jövőnk a tét.
Természetesen maga a magánnyugdíjpénztár elnevezés nem minden esetben garancia arra, hogy a fenti jólét reményében pénzét egy ilyen pénzintézetben gyarapítsa, hiszen mint minden pénzintézetnél, itt is felállítható egyfajta rangsor. Ezt a nyugdíjpénztárak hozam teljesítménye alapján a legkézenfekvőbb megtekinteni, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy melyiknek szavazunk bizalmat és melyiknek fizetjük hónapról hónapra a tagdíjat. A magánnyugdíjpénztár portfóliós csomagokkal dolgozik, melyek kötvények és részvények meghatározott arányát tartalmazzák. Az, hogy Ön melyiket válassza, az határozza meg azt is, hogy később mekkora hozamot fog termelni. A portfóliós csomagok különböző kockázati osztályokba is sorolhatók, (erre is külön hozam alapú rangsor lista van). Ön pedig szabadon megválaszthatja, hogy melyiket részesíti előnyben. A portfóliók összetétele azonban mindegyik pénztár esetében más és más, tehát, nem mindegy, hogy a magánnyugdíjpénztár hogy gazdálkodik a befizetett tagdíjakkal, mert a legjobb pénztártól a legrosszabbig széles a skála, és természetesen a lehetőség mindig fennáll egy esetleges váltásra, vagy átlépésre.
Nagyon sok az olyan pénztár , melyben az eredmények biztatóak, azonban sohasem szabad megfeledkezni arról, hogy ezek az eredmények csak akkor adnak alapot egy esetleges pénztárváltásra, ha azokat hosszú távon szemléljük, hosszabb távon vesszük figyelembe. Egy-egy pénztár teljesítménye nagyban függ az ország pillanatnyi gazdasági helyzetétől, és mint minden cég és pénzintézet esetében itt is adódnak hullámvölgyek. Persze sok mindenre lehet ezekből is következtetni, például arra, hogy egy váratlan esemény bekövetkezésekor mennyire gyorsan tud reagálni a nyugdíjpénztár és mennyire tudja minimumra csökkenteni a veszteségeket. Ilyen aprópó volt például legutóbb a gazdasági válság. Amelyik pénztár időben lépett és a lehető leggyorsabban meg tudta változtatni a portfóliós csomagok összetételét, az sokkal kisebb veszteséget is realizált.
Önkéntes magán nyugdíjpénztár a harmadik pillér...
Az állam még mindig jelentős adókedvezménnyel támogatja az önkéntes nyugdíjpénztári tagságot, a nyugdíjkorhatár elérése után pedig döntésednek megfelelően kiveheted az egyéni számládon nyilvántartott összeget, vagy pedig plusz nyugdíjszolgáltatást igényelhetsz.
Míg a kötelező magánpénztár szolgáltatásával az állami nyugdíj részben helyettesíthető, addig a harmadik pillér, mint az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár (továbbiakban önkéntes pénztár) alapvetően az első két pillérből származó nyugdíj kiegészítésére szolgál. Az önkéntes pénztári tagság és befizetés – ahogy a neve is kifejezi – mindig önkéntes vállalás. Azoknak ajánlott, akik az első két pillérből származónál magasabb nyugdíjat szeretnének, és jövedelmük lehetővé teszi a hosszú távú előtakarékosságot. Az önkéntes pénztári tagság alkalmas nem nyugdíjcélú vagyonfelhalmozásra is: az önkéntes pénztári befizetés hosszú távú, rendkívül előnyös befektetés, mert az állam az önkéntes pénztári tagokat jelentős adókedvezménnyel támogatja. A tagok rendszeres befizetésének egy részét a munkáltatók igen kedvező adófeltételekkel átvállalhatják. A mai nyugdíjrendszer 3 pillére a társadalombiztosítás (állami nyugdíjrendszer), a kötelező magánnyugdíjpénztár és az önkéntes nyugdíjpénztár. (Negyedik pillérként emlegetik a bankokban nyitható nyugdíj előtakarékossági számlákat.) Jogosan gondoljuk, hogy ezekből lesz a nyugdíjunk, hiszen ezeknek a díjait évtizedeken keresztül kötelezően vonják tőlünk és emellett önkéntesen is befizetjük pl. az önkéntes nyugdíjpénztári számlánkra, illetve egyéb előtakarékossági számlákra.Mielőtt döntesz, néhány tényezőt érdemes – pro és kontra – számításba venned!
- Az önkéntes pénztári tagság és maga a befizetés önkéntes. Te döntöd el, milyen időszakonként és mekkora összeget fizetsz be. Akár azt is megteheted, hogy hónapokig nem teszel be egy fillért sem, és év végén, amikor munkahelyeden bonuszt kapsz, fizeted be az erre szánt összeget.
- Számos vállalat azzal támogatja dolgozóit, hogy hozzájárul önkéntes nyugdíjpénztári tagságukhoz. Ezt a hozzájárulást lehetőségeid szerint bármilyen összeggel kiegészítheted.
- Ha 10 éven át minden hónapban 20 ezer forintot befizetsz, 2,4 millió forintot gyűjthetsz össze.
- Az államtól minden befizetett fillér után 30%-os adókedvezményben részesülsz. Ezt nem most kapod vissza, hanem beépül az összegyűlt megtakarításba. 240 ezer forintos éves befizetés után 72 ezer forintot visszakapsz az államtól, így abban az évben összesen 312 ezer forinttal gyarapodik a számlád. Az adókedvezmény felső határa 130 ezer forint – ez nem függ a jövedelem nagyságától, és más esetleges nyugdíjpénztári tagság esetén összevonható. Így a befizetésekkel, adókedvezményekkel, a befektetésed akár 1,5–2,5 millió forinttal is gyarapodhat.
- Ha pénztári tag vagy, három csomagból választhatsz. A konzervatív, közepes és kockázatos portfóliók közül a hátralévő tagdíjfizetés évei alapján célszerű dönteni. Míg egy 30 éves embernek érdemes a kockázatos csomagot elfogadnia, addig 50 fölött jobb, ha csak a másik kettőn gondolkozik az ember.
- Az önkéntes nyugdíjpénztárak célja az, hogy alacsony költségek mellett magas hozamú befektetésként működjenek, hiszen ezen a téren is éles verseny alakult ki a pénzpiacon. Így ha önkéntes pénztárt keresel, az eredményesség mellett a pénzintézet működési költségét is tartsd szem előtt.
- A magán-nyugdíjpénztárak évente egyszer adnak tájékoztatást csomagod értékének változásáról. A pénztárak online rendszerén viszont negyedévente tájékozódhatsz, s ha esetleg pénztárt szeretnél váltani, háromhavonként van rá lehetőséged.
- Ha már csak néhány éved van a nyugdíjig, még mindig takarékoskodhatsz, hogy később az adókedvezményekkel, befizetésekkel összegyűlt tőkét felhasználhasd. Mindössze három adóév is elegendő ehhez az önkéntes pénztári belépéstől a nyugdíjig. Sőt nyugdíjas korban is fizethetsz járulékot, ha aktív vagy.
- A nyugdíjpénztárakat érintő 2008. január 1-jétől érvényes új törvények nem könnyítették meg az ilyen irányú megtakarításokat. Ugyanakkor épp a tíz-tizenöt év múlva nyugdíjba menők számára igazán előnyös ez a forma. Az 50 felettiek a nyugdíj közelesége miatt viszonylag gyorsan hozzájuthatnak a pénzükhöz. Sajnos a fiatalabbak számára már kedvezőtlenebbek a lehetőségek, hiszen csak a pénztári tagság 21. évében vehetik ki az összegyűlt tőkét. Ha előbb nyúlnak hozzá, ki kell fizetniük az adójárulékokat.
- Ha nyugdíjba vonultál, élethelyzettől függően dönthetsz, hogy egy összegben veszed ki a pénzt, vagy nyugdíjjáradékot kérsz. Ma egyre többen választják az első megoldást, hogy a szépen összegyűlt megtakarítást tovább dolgoztassák egy másfajta befektetési formában.
Nyugdíj alapfogalmak
az az életkor, melyet a Tny. az öregségi nyugdíjra való jogosultság feltételeként meghatároz,
a nyugdíjkorhatár betöltésével esik egy tekintet alá az az időpont, amelytől a pénztártag társadalombiztosítási nyugellátásban, így öregségi nyugdíjban, rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjban, továbbá növelt összegű öregségi és munkaképtelenségi járadékban részesül,
az a természetes személy, aki önkéntes döntés alapján pénztárba belép és e törvény szerint tagdíjat fizet, illetve a pénztártól nyugdíjszolgáltatásban részesül,
az az összeg, amelyet a pénztár tagja, a pénztár számára köteles megfizetni, ideértve azt az összeget is, amellyel a Tbj. által kötelezően megállapított mértéket a pénztártag, vagy javára más személy vagy szervezet kiegészíti,
az a nyilvántartás, amelyen a felhalmozási időszakban a pénztártag követelése, illetve nyugdíjba vonuláskor a részére járó nyugdíjszolgáltatás megállapítása alapul,
a folyósítás alatt álló ellátások szolgáltatástípusonkénti fedezete és annak nyilvántartása,
az egyéni számlákhoz és a szolgáltatási tartalékokhoz kapcsolódó kockázatok kiegyenlítésére szolgáló tartalékok,
a tagsági viszony kezdetétől a nyugdíjszolgáltatás megállapításáig terjedő időszak,
a nyugdíjszolgáltatás megállapításától kezdődően a szolgáltatás igénybevételének tartamával megegyező időszak,
a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.), a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.), valamint a Tbj. 13. §-ában hivatkozott külön jogszabály és nemzetközi egyezmény,
a Tbj. 5. §-ában és 26. § (1) bekezdésében meghatározott, nyugdíjjárulékfizetési kötelezettséggel járó jogviszony, valamint a Tbj. 34. § (1) bekezdése szerinti, nyugdíj-biztosítási jogosultság érdekében megkötött megállapodással létrejött jogviszony,
a pénztár gazdálkodását és tartalékainak változását előre bemutató rövid távú (éves) és hosszú távú (öt évre szóló) terv,
a pénztárnak az a dokumentuma, amely e törvény és más jogszabályok alapján a pénztár szervezetének és működésének legfontosabb szabályait tartalmazza,
a pénztárnak az a szabályzata, amely szolgáltatástípusonként tartalmazza a pénztár által nyújtott járadékok és egyösszegű kifizetések megállapításának és folyósításának szabályait, valamint az erre vonatkozó számításokat, továbbá a szolgáltatási tartalékképzési szabályokat,
a pénztárral kötött szerződés alapján a pénztár vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok meghatározott körben történő gyakorlása és kötelezettségek teljesítése,
az a pénztár, amely a lehetséges pénztártagok körét - a területi pénztár működési területének meghatározása kivételével - nem korlátozza,
olyan pénztár, amely szakmai vagy más szervezési elv alapján a pénztár lehetséges tagjainak körét meghatározza,
a felhalmozási időszakban a tag egyéni számlájának egyenlege, a járadékos időszakban a tag által választott szolgáltatás tartalékából az őt a jövőben még megillető szolgáltatás értéke,
az a természetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely a pénztárral kötött szerződés alapján a pénztár részére a pénztárüzem működésének részét képező, azt lehetővé tevő, elősegítő, illetve a pénztári szolgáltatásokat ténylegesen nyújtó tevékenységet végez. Szolgáltatónak minősül különösen az, aki (amely) a pénztár részére letétkezelői tevékenységet folytat, amelyhez a pénztár a befektetési üzletmenetét, illetve a könyvelése, nyilvántartásai vezetését kihelyezte, illetve amely a pénztár részére tagszervezést végez, valamint a pénztár tagja részére járadékszolgáltatást teljesítő biztosító intézet. Szolgáltatónak minősül az is, aki (amely) az e pontban meghatározott szolgáltatóval kötött szerződés alapján az előzőek szerinti, pénztárral kapcsolatos tevékenységet végez,
a tagok felhalmozási időszakban fennálló követelésének, valamint a függő tételeknek a kimutatására, nyilvántartására szolgáló, napi árfolyammal rendelkező egység,
a pénztártag életjáradékra váltandó egyéni számlaegyenlegének kiszámított legkisebb összege, melyet a Pénztárak Garanciaalapja a szolgáltatás megállapításakor a törvényben meghatározott feltételek szerint garantál.